Nyelvi bakik

Nyelvtanulás során mindnyájan követünk el hibákat. Ezek legtöbbször maximum mosolyt csalnak mások arcára. Például évekig emlegettük egyik tanítványom alakítását, aki egy éjszaka helyett, csak egy órára foglalt szállodai szobát, vagy egy másikét (történetesen ugyanabban a csoportban), aki a férjét "buktatta le", azt állítva, hogy szoknyában (skirt) jár munkába ing (shirt) helyett. Súlyosabb esetekben esetleg félreértés vagy sértődés is lehet a helytelen nyelvhasználatból, de ez azért nem mindennapos eset.
Ha viszont egy cég nem fordít kellő figyelmet arra, hogy reklámjának kidolgozása vagy a termék, illetve a cég nevének kiválasztása előtt alapos kulturális és nyelvi vizsgálódásokat tegyen, a nyelvi (kulturális) baki komoly veszteséget is okozhat. Ilyen példákból gyűjtöttem össze egy csokorra valót.
Néhány az autóiparból: A General Motors Nova modellje érthetően nem volt túl népszerű a spanyol nyelvű országokban. Ki is akarna olyan autót venni, amelyik már új korában sem megy? ("no va" spanyolul azt jelenti: nem megy) Ugyanígy nem csoda, hogy a portugál vagy brazil férfiak nem álltak sorban a Ford Pinto-ért, minthogy a pinto a portugál szlengben olyasmit jelent: "kis fütyi". A Rolls Royce még időben észbekapott, mielőtt piacra dobta volna Silver Mist nevű modelljét Németországban. A Mist a németben ugyanis trágyát jelent.
A KIA az izraeli piacra lépésnél látta jobbnak úgy írni a nevét, amit Kaya-nak kell ejteni, az eredeti helyett, ami héberül hányásnak hangzott.
Gondolom a kínaival sok cégnek meggyűlik a baja, ott ugye még az írásjelek kiválasztása sem egyszerű feladat. A Coca-Cola-nak nem kis gondot okozott, amikor először elkezdte árulni Ko-kou-ko-le márkanéven a termékét, aminek azonban kiejtése dialektustól függően jelenthet: "rágd a viasz oszlopot" vagy akár "viasszal töltött csődör"-t is de végül találtak olyan jelet, aminek jelentése: "boldogság a szájban" - ez már megfelelt a célnak.
Amikor a Colgate Franciaországban piacra dobta Cue márkanevű termékét, elmulasztott utánanézni annak, hogy ez a szó egy jól ismert francia pornómagazin neve.
Egy amerikai golflabda gyártó cég Japánban is piacra dobta négyesével csomagolt golflabdáit, de a termék nem fogyott. Sehogy sem értették a dolgot, míg rá nem jöttek, hogy a négy japánul úgy hangzik, mint a halál, ezért ők inkább nem vesznek négyesével csomagolt termékeket.
A légitársaság, amely magát Emu-nak nevezte már nem csak nyelvi, hanem biológiai ismeretekben is némi tájékozatlanságot mutatott. Ha már emu, ami úgysem tud repülni, akkor maradjunk inkább az autóbusznál, nem?
Az ilyen volt, ilyen lett típusú reklámoknál nyúlt mellé egy mosóporgyártó cég. Bal oldalon a koszos ruha, középen a mosópor és jobb oldalt a szép tiszta. Számunkra ez egyértemű üzenet. De a Közel-Keleten (az arabok jobbról balra olvasnak) miért adnának pénzt egy olyan termékért, ami a tiszta ruhából koszosat csinál? Ezt a gyerek ingyen is megteszi.
Úgy tűnik, a mai globalizált világban a nyelv- és országismeret elengedhetetlen az üzleti sikerhez.