Olvasva tanulni

Aki szeret olvasni, azt nem nehéz meggyőzni arról, hogy ez mennyire hasznos és élvezetes dolog a nyelvtanulásban is. Van azonban olyan tizenéves tanítványom is, aki sok kortársához hasonlóan nem szeretett olvasni, és éppen a nyelvtanulás érdekében angolul elolvasott könyvek vezették rá az olvasás szeretetére. Két legyet ütöttünk egy csapásra. :) Amióta kitalálták az egyszerűsített olvasmányokat, már a kezdő nyelvtanulók sincsenek megfosztva ettől a lehetőségtől. A megfelelő szintű könyv kiválasztásával, számukra is élvezetes és sikerélményt adó tevékenység lehet az idegennyelven való olvasás.
Mivel a nyelvtanulás hosszadalmas, kitartást, időt és szorgalmat igénylő dolog, minden olyan módja a gyakorlásnak, ami egyben kellemes időtöltés is (filmnézés, játék, olvasás, zenehallgatás) növeli a lelkesedést, ami nélkül nagyon nehéz egy nyelvet megfelelő szinten elsajátítani.
Nagyon fontos tehát, hogy az olvasás elsősorban élmény legyen, és például állandó szótárazással ne tegyük fáradságos tevékenységgé. Hagyjuk, hogy a történet magával ragadjon és ne törődjünk az ismeretlen szavakkal, amíg a lényegi megértést nem befolyásolják.

Be kell látni azonban, hogy ezen a módon az olvasás útján aktív nyelvtudásunk nem fejlődik látványosan. Ezért azoknak, akik szeretnék egy kicsit intenzívebben a saját nyelvi fejlődésük szolgálatába állítani az olvasást adnék néhány (saját magamon is kipróbált) ötletet:

• Szókincs: Olvassuk el egyszer a könyvet kizárólag az olvasás élményéért, élvezzük a történetet és legyünk nagyon büszkék magunkra, hogy sikerült megérteni a lényegét! :) Aztán - megőrízve magunkban ezeket a pozitív érzéseket - olvassuk el újra, mostmár kicsit tudatosabban odafigyelve pl. az ismeretlen szavakra. Legjobb, ha a szövegösszefüggésből rájöttünk az adott szó jelentésére, de ha kell vegyük elő a szótárt és keressük ki a magyar jelentést. Úgy tapasztaltam ugyanis, hogy ha nem társítjuk az idegen szóhoz a magyar jelentését, akkor legközelebb ha találkozunk a szóval, arra fogunk ugyan emlékezni, hogy láttuk már valahol, de a jelentése valószínűleg nem fog beugrani. Írjunk ki magunknak néhány szót, amit szeretnénk megtanulni és a szövegkörnyezetet is, amiben előfordult. Így sokkal könyebbb lesz megjegyezni és felidézni később. Sokszor hónapok (akár évek)múlva is emlékszem rá, melyik szót milyen könyvből vagy újságcikkből tanultam meg és felrémlik az egész történet. Szintén jó ötlet egy-egy szófajra koncentrálni, például kigyűjteni egy-két oldalról az összes igét. Vagy összeírni az egy-egy szereplő jellemzésére használt összes melléknevet, esetleg társítani melléjük az ellentétes jelentésű párját. (mellékneveket egyébként is a leghatékonyabb az ellentét párjukkal együtt megtanulni.)
• Beszéd: Ha módunk van rá, meséljük el valakinek, miről szólt a könyv, történet, újságcikk stb. beleszőve az újonnan megtanult szavakat. Ha nem sikerül találni senkit e célra, akkor meséljük el saját magunknak. :) Mindenképpen fennhangon!! Már amennyiben a beszédkészségünket akarjuk fejleszteni. (Magunkban végiggondolni is jó, de azzal nem fejlődik a beszédkészségünk!)
• Nyelvtan: Ha épp valamilyen nyelvtani szerkezetet vagy igeidőt, segédigét, melléknév fokozást, kötőmódot ... tanulunk, olvasás közben tudatosan figyeljünk ezekre és gondoljuk át (most nem muszáj hangosan elmagyarázni magunknak :)) miért pont itt és így használják a könyvben az adott szerkezetet, igeidőt stb. Ha van rá időnk, néhány oldalról gyűjtsük ki és írjuk le az adott nyelvtani témában talált példákat.

Hát, kapásból most ennyi jutott eszembe. A fenti módszereknek több előnye is van:

1. jelentősen megnöveljük az olvasás nyelvtudásunkra gyakorolt pozitív hatását,

2. ritkábban kell megvenni a drága könyveket, mert nem végezzük ki őket egy-két nap alatt,

3. ha véletlenül közben kívülről megtanuljuk a sztorit, nem olyan nagy baj, legfeljebb legközelebb azt meséljük a gyereknek esti mese helyett :).

Ha valakinek nincs kedve, ideje, ereje alkalmazni az ötleteimet, az sem baj, akkor csak olvasson színtiszta élvezetből. Az olvasás mindenképp a hasznára fog válni.