2009. szeptember 26., szombat

Hangoskönyv és szótanulás

Írtam már róla korábban (itt), hogy hogyan állítom a szöveghallgatást a nyelvtanulásom szolgálatába. Akkor azt javasoltam, hogy a legjobb életszerű párbeszédeket hallgatni. Ezt most is fenntartom, de egyszer csak elfogynak ezek a hanganyagok és akkor még mindig nem jutottunk el a nyelvtanulásunk végére (annál is inkább mert olyasmi nemigen létezik). Már sok nyelvből lehet kapni viszont egyszerűsített olvasmányokat (ezekről is írtam már), CD-vel, amin a könyvet felolvassák. Most azt mesélem el, mit találtam ki, hogy a hallgatott szöveg szavai az aktív szókincsembe is bekerüljenek.

Jelenleg az olaszra koncentrálok ismét, mert hamarosan szükségem lesz rá, és igazán nem szeretnék szégyenben maradni. Épp a képen látható egyszerűsített olvasmány CD-jét használom. Korábban hallgattam már sokszor és a történetet tudom is kívülről, de hogy az aktív szókincsemet nagyon megdobta volna azt nem merném állítani. Ezért aztán kicsit szigorúbb eszközökhöz folyamodtam. (Egyébként nagyon kesztyűs kézzel bánok ám magammal nyelvtanulás terén, hiszen végül is csak élvezetből, nem muszájból tanulok, minek kínozzam magam.) A hatékonyság fokozásához, most fejezetenként hallgatom a CD-t, olasz-magyar szószedetet gyártok(Excelben) és szódolgozatot íratok magammal. :)) Csak akkor megyek a következő fejezetre, ha az előzőből kipécézett szavakat és kifejezéseket tényleg megtanultam. Amíg nem mennek, újra és újra meghallgatom a fejezetet és direkt figyelek a szövegben az adott kifejezésekre. És közben persze végzem a háztartási rabszolgamunkát, mert ezeknek a szellemi üresjáratoknak a kitöltésére találtam ki magamnak eredetileg az egész hallgatósdit.

Angolul tanulóknak ajánlom A Macmillan Readers sorozatot.

1 megjegyzés:

márta írta...

Hu, de szuper ez a blog. Nagyon hasznosak a bejegyzéseid. Mi kicsivel több, mint egy éve élünk Németországban, azóta küszködöm a nyelvvel, előtte angolul tanultam, úgy középszinten tudok is, de nagyon zavarta a némettanulást. Most meg a német zavarja az angolt, hát nem fér meg a kettő együtt a fejemben.
A gyerekek most kezdtek el németül, nem túl pontosan ugyan, de folyékonyan beszélni és a legkisebbnél (6 éves) azt vettem észre, hogy párhuzamosan elkezdett magyarul nagyon dadogni. Talán túl sok neki egyelőre a két nyelv, vagy nem tudom. Gondolom, majd elmúlik.
Hosszú lettem, pedig csak gratulálni akartam ehhez a nagyon jó bloghoz. :)