Remélem számomra is megkezdődik, bár nem járok egyetemre, legalább a szorgalmaskodás. A hosszúra nyúlt nyári szünetben ugyanis nemcsak a blogírást, de a nyelvtanulást is eléggé hanyagoltam, így fényes fejlődésről nem számolhatok be francia tudásomat illetően. Pedig nem ártana iparkodnom, mert kedvenc antikváriusomnak hála, már a spanyol nyelvkönyv és cd is a polcomon sorakozik. (olyan kedvező ajánlatot tett, hogy nem tudtam ellenállni. :))
És hogy is tudnék másokat tanulásra buzdítani, miközben én lustálkodom. Szóval, rajta, mindenki, elő a nyelvkönyveket, szótárakat, cd-ket, vagy legalább nézzetek filmet a tanult nyelven. Hogy milyen módszert ajánlok erre, legközelebb megírom.
2009. szeptember 4., péntek
Kezdődik a szorgalmi időszak
Bejegyezte: Magdalena dátum: 22:21
Címkék: francia, nyelvtanulás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
Aktuális a bejegyzés nekem nagyon :) Szükségem lenne egy közép C nyelvvizsgára, csak még nem tudom melyik legyen :) és hát..nagyon rossz nyelvtanuló vagyok. Majd innen gyűjtök tippeket :)
(tanultam sok évig oroszt, németet, nem tudok beszélni mégsem ezeken a nyelveken, tanultam lovárit van is nyelvvizsgám, mégsem megy*-angolul sosem tanultam iskolában, tanfolyamon csak éltem 2x1 évet kint és angolul azért értek, és beszélni is tudok valamennyire-(Németo.ban és Ausztriában is éltem, mégesem)Reménytelen lennék, vagy adjak még esélyt magamnak, mindenesetre jó ez a blogod is :)
Egyre jobban megèrik bennem az elhatàrozàs, hogy megtanulok legalàbb mèg egy nyelvet - rendesen! Nàlam az angol meg a nèmet lenne a legfontosabb, aminek talàn hasznàt is vennèm. Angolt tanultam egy pàr èvig, de csak immel-àmmal tanitottàk. Nèmetet soha, semmikor. Ja, ès tanultam spanyolt, ès korombòl kifolyòlag evidens, hogy oroszt is, sokàig, sokat, szocialistàn. Lenin èlete, Majakovszkij ès hasonlòk.
Miòta tèged olvasgatlak, azòta egyre biztosabb vagyok benne, hogy talàn nekem is sikerul osszeszedni annyi energiàt, hogy legyozzem a lustasàgot ès tanuljak.
Nyelvi "előtörténetetek" nagyon is ismerős, az általam is végigjárt stációkról már meséltem itt a blogban.
Mindkettőtöket biztatlak a folytatásra, vagy újrakezdésre. Ha bármiben tudok segíteni így virtuálisan, szóljatok.
Én valahogy nem jutottam az olasz végére és emiatt tartok a spanyolt elkezdeni, félek, hogy belezavarodok a sok hasonló szóba. A kérdés csak az, Magdi, hogy mikor érzi az ember, hogy eljut egy-egy nyelvtanulás végére. Nekem legalábbis bajom van ezzel. Erre jó a nyelvvizsga. Ad egyfajta támpontot, célt, kontrolt. Itt nem is tudom, hogy van-e ilyen. Majd körül nézek. De még az angolban is minden nap új szóra lelek és tudom, hogy sosem lesz vége. Pedig itt a spanyol hasznosabb lehetne, mint az olasz. Aztán meg, ha már rájöttem a logikájára egy nyelvnek, onnantól már kevésbé érdekel. Mint egy matematikai feladat. Ha rájövök (ritkán), hogy hogyan kell megoldanom, a számoláshoz már nincs kedvem. Lusta vagyok és kész. Vagy csak öregszem?
Hát, vége az sosincs, Ági. Én mondjuk épp ezért is szeretem: életre szóló program!
Valahogy érzem, hogy mikor nem lehet már tőlem elvenni egy nyelvet. Erre a szintre eddig az angolon kívül németből és olaszból jutottam el. A franciát most az olasz és a spanyol elválasztására iktattam be.:))
Szerinten CILS vagy CELI vizsgát biztos szerveznek felétek is.
Megjegyzés küldése