avagy filmnézés nyelvtanulási célból (is)
Egyszer már kifejtettem a véleményem arról, hogy milyen haszna lenne, ha a tévében nem szinkronizálva, hanem felíratozva adnák a filmeket (mint pl. a skandináv országokban).
Most mégis tartozom egy vallomással: nem szeretem a feliratos filmeket. Mégpedig azért nem, mert ha már ott a felirat, akkor nem tudom megállni, hogy ne olvassam. Akkor sem, ha egyébként nincs rá szükségem, mert anélkül is értem. Így a figyelmem jó részét az olvasás köti le, és a hallott idegennyelvű szövegnek csak mellékes szerepe lesz a háttérben, amiből jó esetben elcsípek egy-két mondatot. Ezért szívesebben nézem (nézném) a filmeket eredetiben, felirat nélkül. Ugyanakkor azt is tudom - saját tapasztalatból - hogy milyen frusztráló érzés, ha még nincs elég jó szinten az ember egy nyelvből ahhoz, hogy megértse a párbeszédeket, például egy olyan jelenetben, ahol nem sok minden történik, így a képek nem sietnek a segítségére. Márpedig, ha nem élvezzük, amit csinálunk, annak a hasznossága és hatékonysága jóval alatta marad annak, amit élvezettel és örömmel teszünk, legyen szó tanulásról, munkáról vagy bármilyen egyéb tevékenységről. A pozitív érzelmi töltet fontosságát nem győzöm elégszer hangsúlyozni.
Mit javaslok hát azoknak, akik a filmnézést is szeretnék nyelvtanulásuk szolgálatába állítani? Szerencsére ma már a dvd-k világában sok lehetőségünk van, hiszen beállíthatjuk milyen nyelven és milyen felirattal, vagy nélkül akarjuk a filmet nézni. Tehát: olyan filmet válassz, amit már láttál előtte magyarul, így tudod, hogy pontosan miről szól. Nézd meg idegen nyelven felirat nélkül, és összpontosíts a nyelvre! Esetleg jegyezz le egy-két gyakran előforduló szófordulatot, vagy néhány szót, aminek a jelentését nem ismered, de sokat hallod a filmben. A film után (vagy közben) kikeresheted szótárból. Jó eséllyel meg fogod jegyezni. Ha még nagyon nehezen megy a hallás utáni szövegértés, feliratozd az adott idegen nyelven. (Nyelvőrültek másik idegennyelvvel is próbálkozhatnak - multilingual nyelvtanulás :)))
A filmválasztásnál azt is javaslom, hogy inkább vígjátékokkal, könnyen érthető filmekkel kezdj. Sőt, ha tévét nézel, még a szappanoperákat is javaslom (kizárólag "külföldiül"!!! :))) A filmek nagy előnye, hogy abból tényleg az élő, használt nyelvet hallhatjuk és többnyire mindennapi élethelyzetek szófordulatait ismerhetjük meg.
Egy-két ízelítő - random keresésem eredménye a Youtube-on. Mindhárom filmet láttam magyarul. A Boltkórost olaszul hallgattam is(hangoskönyvben) - a filmet meg lehet nézni, csak kicsit idegesítő :))), főleg nekem, akitől a boltkórosság elég távol áll.
A Persepolis viszont nagyon jó film! (ne tévesszen meg senkit a rajzfilmes megoldás, nem mese! Az eredetije persze nem olasz, de itt speciel nem zavar a szinkron. :) Igazán tudom ajánlani mindenkinek. BÁRMILYEN nyelven! :))
Az Amelie nagy kedvencem, nem kis szerepe volt abban, hogy elkezdtem franciául tanulni.
angolul:
olaszul:
franciául:
Csilla kedvéért:)
Amelie kedvéért:
És végül egy "elrettentő" példa arra, hogy mit tehet a szinkron egy filmmel (elnézést kérek a német nyelv szerelmeseitől ezért a rosszmájú megjegyzésemért)
németül:
2009. szeptember 8., kedd
Tanuljunk szórakozva
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
6 megjegyzés:
A filmes nyelvtanulás a franciánál nekem is nagyon bejött, Magdi. A tévével kezdtem és francia felirattal, csak hogy egyáltalán lássam hol végződik egy szó és hol kezdődik a másik. A legnagyobb mozis sikerélményem pedig a "Bienvenue chez les ch'tis" volt, amin felirat nélkül sírtam tele a zsebkendőmet a nevetéstől.
Kíváncsivá tettél, Csilla. Beraktam egy részletet a filmből a kedvedért.
Remélem egyszer eljutok arra a szintre franciából is, hogy telenevessem a zsebkendőmet és ne telesírjam, hogy semmit sem értek. :)
Köszi, Magdi! Ez az egyik kedvenc jelenetem. Biztatásul elárulom, hogy nagy csomó olyan chti szófordulat volt a filmben, amit már csak később a DVD-ből fejtettem meg. A zsepiáztatásban így elévülhetetlen érdemei vannak a zseniális helyzetkomikumoknak is.
Magdi megyek haza és megnézem mit tudnék olaszul megnézni.
Csillának pedig köszönet a következő mondatért: ...egyáltalán lássam hol végződik egy szó és hol kezdődik a másik" Ez erőt ad nekem is.
Elsősorban a német nyelv védelmében (!), az olasz és francia mellett álljon itt egy gyönyörű idézet: „Französisch klingt wie ein elegantes Streichorcherster, Italienisch hat mehr Cello dabei: Aber die deutsche Sprache ist Orgelspiel... Französisch ist ein elder Park, Italienisch ein großer, bunter Wald. Aber Deutsch ist beinahe wie ein Urwald, so dicht und geheimnisvoll, so ohne großen Durchgang und doch tausendpfadig.”
Csak azt a ronda vartyogást ne kellene sosem hallanom, amivel az ángliusok prezentálják gondolataikat... :)
Még jó, hogy sok különböző ízlésű ember van, így minden nyelvnek megvannak a maga szerelmesei. :)
Megjegyzés küldése