Többedik nyelvet tanulni

Két napja elkezdtem spanyolul tanulni. Igaz franciából még nem jutottam el arra a szintre, amit eredetileg terveztem, de pár hónapja megrekedt a tanulási folyamatom. Pedig az orrhangok már egész jól alakultak és a hörgős r-t is gyakoroltam, de mégsem. Fő módszerem továbbra is a hallás utáni tanulás (cd, mp3, podcast-ok) És nagyon hátráltat a franciában, hogy hallás után nem tudok nyelvtant tanulni. Ige- és melléknév ragozást semmiképp, mert ugye nem ejtik ki azokat a fránya ragokat. Csak néha, így arra épp jó, hogy lebukjon az ember, hogy mégsem tud ragozni. :( Nekem meg ahhoz nincs fenekem, hogy a ragozást könyv mellett ülve biflázzam. Na arról nem is beszélve, hogy amit hallás után megtanulok, azt próbáljam leírni! De az is lehet, hogy mindez csak kifogás és a francia mégsem az én nyelvem. Nem mondtam le róla, csak félreteszem egy időre.

A spanyollal viszont nagyon eltökélt vagyok. Pár hónap alatt, mondjuk nyár közepére-végére, kommunikálni fogok spanyolul, alapszinten. Már két nap után látom, hogy a spanyol könnyebb, mint a francia és talán az olasznál is, de még nem akarom elkiabálni. Na, ennyit a személyeskedésről.

Amiről a fentiek apropója alapján írni akartam, az az, hogy hogyan segítik egymást a nyelvek az ember fejében.
Az első idegen nyelvet megtanulni gyökeres változás az anyanyelvhez képest, pláne ha nem anyanyelvi környezetben, hanem izoláltan tanulja az ember heti 2-3 vagy akár sok nyelvóra keretében. Sajnos a magyar idegennyelv oktatás nem úgy működik, hogy mindjárt az adott nyelven gondolkozni is tanítaná a diákot. Pedig sok keserves kudarctól megkímélhetné a későbbiekre, ha eleve nem adná oda az anyanyelv mankóját. Ugyanis - és ezt már biztos sokszor írtam - nem kell magyarra fordítani a szavakat és a mondatokat ahhoz, hogy megtanuljunk "külföldiül". Lehet, hogy először úgy tűnik ez segít a kezdeteknél, de később ugyanúgy gáttá válik a továbbhaladásban, mint a járásnál a mankó. Ennél a hasonlatnál maradva, akkor már jobb először csak négykézláb közlekedni.
Az első idegen nyelvnél eszmél rá az ember, hogy nemcsak a szavak mások, hanem a logika is, a gondolkodás is, a szerkezetek, amivel kifejezhetjük a mondanivalónkat.(és még a sokadiknál is szenved vele, ha fordítania kell, vagyis az egyik nyelvet a másiknak megfeleltetni)

A második idegen nyelvnél ez a helyzet már eleve ismerős, számítunk rá. Persze nem mindegy az sem, hogy mely nyelveket és milyen sorrendben tanulja az ember, illetve, hogy az elsőnél milyen szintre jutott, amikor elkezdi tanulni a következőt.

A nyelvek sorrendje:
Ma már a fiatalok szinte mindnyájan az angollal találkoznak először. Sajnos az angol után, amely nagyon elkényelmesít a ragozások, nyelvtani nemek hiánya miatt, szinte minden más nyelv kicsit fájdalmas eleinte, és nem lehet megúszni némi nyelvtanozást, mielőtt önállóan össze tudnánk rakni egy mondatot.
Ha azonos nyelvcsaládba tartozó nyelvet választunk (vagy kényszerítik ránk) másodiknak, akkor az részben előny, részben hátrány. Egyfelől a logikája, szabályai, szavai hasonlóak. Másfelől mégis eltérnek valamelyest, ami okozhat egy kis kavarodást a fejben. A hamis barátokról is beszéltem már. És a kiejtésnél ugyanígy félre kell tennünk az előző nyelvnél kialakult rutinokat.

Az első nyelven elért szint szerepe:
Ha jó erős középfok vagy annál magasabb szintű a nyelvtudásunk az elsőként tanult idegen nyelvből, az eleinte annyiból okoz nehézséget, hogy előlép alapnyelvvé. Berögződött, hogy ha idegen nyelven szólalunk meg, az azon a bizonyos első idegen nyelven történik. És mivel azon már egész jól kommunikálunk, az új nyelv, az első hetek lelkesedése után látványosan megmutatja -újfent- korlátainkat az önkifejezésben. Ha viszont ezen túltesszük magunkat, akkor a továbbiakban már segíteni fog az első nyelvnél megszerzett sok tapasztalat, módszerek, technikák és szerencsés esetben a második nyelvvel jobban haladhatunk, mint gyakorlatlan nyelvtanulóként az első próbálkozásoknal.
Ha még az első nyelvvel sem jutottunk túl messzire és egy másikat kezdünk, akkor az előbb említett dominancia nem okoz gondot, viszont két nyelvet emészteni egyszerre nem könnyű feladat és valószínűleg nagyon gyorsan egyikből sem tudunk látványos haladást felmutatni. Nyilván ez a beletett munka függvénye is. Csak annyit tudunk kivenni egy nyelvből, amennyit beletettünk!!! - ezt az alapszabályt senki se feledje. És még azt sem rögtön, csak egy bizonyos idő után, ami kell ahhoz, hogy egy nyelv megérjen a fejünkben.

Szerintem a két idegen nyelv is egyfajta mérföldkő és aki rászánja magát egy harmadikra, az észrefogja venni, hogy igazából milyen sokat fog profitálni az addig nyelvtanulásra fordított erőfeszítéseiből. Nem merném állítani, hogy minden további nyelvet könnyebb tanulni, mint az előzőt, mert mint már mondtam, nem mindegy mely nyelvekről van szó, de az biztos, hogy a nyelvtanulási rutin nagy segítség.
Nagy segítség akkor is, ha az ember történetesen nyelvtanárként működik. A saját bőrén szerzett tapasztalatok talán nem kisebb súllyal esnek a latba, mint a módszertani könyvekből és tanfolyamokon megszerzett tudás. Most a hatodik idegen nyelvbe kezdtem éppen. Azt is megtapasztaltam milyen nyelvet tanulni totál használhatatlan módszerekkel (pl. orosz, tíz éven át). Ezért minden törekvésem, hogy minél szélesebb fronton bebizonyítsam, hogy lehet ezt jól is csinálni. De erről majd legközelebb írok.

Zárszóként még egyszer annyiban foglalnám össze, hogy az idegen nyelvbe fektetett idő és energia tényleg akkor tud kamatostól megtérülni, ha több nyelvnél is kihasználjuk a megszerzett készségeket és ismereteket.
Ma rátaláltam egy oldalra, ahol MP3 formátumú leckék vannak sok-sok nyelven. Az oldalsávba kitettem a linket. Arra még nem volt időm, hogy leteszteljem a hanganyagokat. Kezdőknek tuti, hogy jók, haladók nem tudom mennyire tudják használni.